A cikkben szereplő technikák eszközei és a műtermi munkák megvásárolhatók a MannaBotanica Műteremboltban.
A botanikus festés egyik legérdekesebb pillanata az, amikor rájössz, hogy egy levél valójában egyáltalán nem egyszerűen „zöld”.
Lehet kékes, sárgás, szürkés, lilás vagy barnás.
A szín pontos megfigyelése ezért előbb kezdődik, mint maga a keverés.
Ne a szín nevét keresd
Ne azt kérdezd: milyen zöld?
Kérdezd inkább:
Meleg vagy hideg?
Világos vagy sötét?
Élénk vagy tompa?
Sárgához vagy kékhez áll közelebb?
Van benne vöröses vagy barnás semlegesítés?
Ezek a kérdések sokkal közelebb visznek a megoldáshoz.
Kevesebb pigmentből több lehetőség
Hat jól megválasztott alapszínből meglepően nagy paletta keverhető.
Készíts saját színmátrixot: minden színt keverj össze a többivel különböző arányokban.
Ne csak az eredményt nézd.
Írd mellé, mely pigmentekből és milyen megközelítő arányban készült.
Ezzel lassan saját műtermi színtérképed lesz.
A tónus ugyanolyan fontos, mint a szín
Lehet tökéletes az árnyalat, ha túl sötétre fested, mégsem fog hasonlítani arra, amit látsz.
Ezért minden fontosabb színhez készíts tónuslépcsőt is.
Egyetlen pigmentből indulva fokozatosan növeld a víz arányát.
Festés előtt készíts próbát
Az akvarell száradás közben változik.
A palettán látott nedves szín ezért nem mindig azonos a megszáradt eredménnyel.
A próbalap nem pazarlás.
A próbalap információ.
A pontos színkeverés végül nem recept.
Megfigyelés, összehasonlítás, javítás és újrapróbálás.
Éppen ezért olyan jó gyakorlat.
Nemcsak a palettád lesz pontosabb tőle.
A szemed is.
Vidd haza a műteremből
Eredeti botanikus művek, limitált giclée nyomatok, kézzel festett selymek, alkotócsomagok és műtermi kiadványok – vagy gyere el egy festőórára.
