A cikkben szereplő technikák eszközei és a műtermi munkák megvásárolhatók a MannaBotanica Műteremboltban.
Szabad-e fehéret használni az akvarellben?
Ez a kérdés időről időre előkerül workshopokon és művészeti közösségekben.
A hagyományos válasz egyszerű: az akvarellben a fehér maga a papír.
És valóban: a klasszikus akvarell egyik szépsége, hogy a fényes részeket nem feltétlenül festékkel hozzuk létre. Megőrizzük a papír világosságát, az áttetsző pigment pedig engedi, hogy ez a fény átvilágítson a rétegen.
De ettől még nem kell a fehér tubust száműzni a műteremből.
Akvarell vagy gouache?
Az akvarell alapkaraktere áttetsző.
A gouache testesebb és fedőbb.
Ha nagy mennyiségű fehéret keversz az akvarellszínekbe, azok opálosabbak, világosabbak és fedettebbek lesznek. A kép karaktere fokozatosan a gouache vagy a vegyes technika felé mozdul.
Ez nem probléma.
Csak érdemes tudni, mit csinálsz.
Mikor lehet hasznos?
Egy apró csúcsfénynél.
Finom növényi szőröknél.
Egy sötét háttér előtt világító vékony részletnél.
Vagy éppen akkor, amikor tudatosan hamvas, fátyolos színhatást keresel.
A fehér nem radír
A legfontosabb különbség ez.
Ha azért kerül elő a fehér, mert túl sötétre festettünk valamit, nem biztos, hogy megoldja a problémát.
A papír érintetlen fehérje és egy fedő fehér festék teljesen másképpen viselkedik.
A festett fehérnek teste van.
A papír fehérje fényt ad.
Egy műtermi kísérlet
Fess meg ugyanazt a kis növényi részletet háromszor.
Az elsőn csak a papír fehérjét hagyd meg.
A másodikon használj minimális fehér pigmentet a színekben.
A harmadikon a kész sötétebb részletekre tegyél néhány fedő fehér ecsetvonást.
Tedd egymás mellé őket.
Nem az a kérdés, melyik „szabályos”.
Hanem az, hogy melyik anyaghasználat fejezi ki legpontosabban azt, amit látni szeretnél.
Vidd haza a műteremből
Eredeti botanikus művek, limitált giclée nyomatok, kézzel festett selymek, alkotócsomagok és műtermi kiadványok – vagy gyere el egy festőórára.
